Amennyiben felhasználói élmény, vagyis UX kutatásra adjuk a fejünket, akkor már a tervezés korai szakaszában olyan információkkal gazdagodhatunk, melyek a későbbiekben nemcsak hasznosak bizonyulnak, de a folyamatos optimalizálást is lehetővé teszik a számunkra. Jelen gyakorlati cikkünk arra kíván rávilágítani, hogy hogyan is történik a UX kutatás.

Amikor a ruha teszi az embert (felhasználói élmény)

„A design nem csak a kinézetről szól. A design arról szól, hogyan működik a termék.” (Steve Jobs)

Egy termék, felület vagy szolgáltatás tervezésénél egy a célunk: megtudni, vajon a felhasználóinknak milyen problémáik, feladataik és igényeik vannak, illetve, hogy végül minderre tervezzünk egy olyan alkalmazást, mely könnyűszerrel segíti majd őket a megoldásban.

Joggal tehetjük fel a következő kérdéseket:

  • Vajon kik és mire fogják használni?
  • Milyen hangulatban, és egyáltalán milyen környezetben történik majd a felhasználás aktusa?

A felhasználói élménynek, vagyis a UX-nek (User Experience) a kutatása többek között ezen kérdéseket hivatott megválaszolni.

A UX-nek szakmai szempontból két területét különíthetjük el: a felhasználói élmény kutatást, illetve a felhasználói élmény tervezést. Mivel felhasználókról, emberekről, illetőleg azok motivációiról beszélünk, így a User Experience erős kapcsolatban áll olyan társadalomtudományokkal is, mint pl. pszichológia, szociológia, antropológia. A továbbiakban a felhasználói élmény kutatással, annak folyamataival foglalkozunk, illetőleg megpróbálunk átfogó képet adni az alkalmazott kutatási módszerekről.

Érteni a megértést, avagy mit érdemes tudni a User Experience kutatásról?

Legyen szó bármely területről: ahol embereknek tervezünk, fejlesztünk, értékesítünk, ott alapvető elvárás, hogy ismerjük a célcsoportunkat. Bár a Big Data révén rendkívül nagy mennyiségű adat áll rendelkezésünkre a felhasználók online viselkedéséről, mégsem szabad mindezzel megelégednünk. Az, hogy a célcsoportunk egy tagja milyen korcsoportba tartozik, hol él, milyen telefont, böngészőt használ, hol szokott vásárolni mind-mind fontos információ, azonban egyik sem ad választ azon alapvető kérdésekre, hogy mindezt miért teszi, milyen hangulatban és hogyan tudnánk számára jobb felhasználói élményt kínálni. A UX kutatás abban segít, hogy jobban megértsük felhasználóinkat, azok hozzáállását és érzéseit a termékünkkel kapcsolatban, illetve alátámasztja vagy épp éppen megcáfolja előzetes feltevéseinket. Segítségével elkerülhető, hogy pusztán csak egyetlen felhasználó számára tervezzünk: saját magunknak.

UX kutatás

Mondjam, vagy mutassam? –  avagy hogyan is néz ki a UX kutatás folyamata a gyakorlatban

Egy UX kutatás nagyon hasonló módszereket használ, mint egy piac- vagy marketingkutatás. A kutatás nem kizárólag a tényleges tesztelési folyamatból áll, ezért minél több területről érdemes  bevonni szakembereket egy-egy részfolyamatba, hogy a lehető legátfogóbb képet kapjuk a termékről és a legrelevánsabb kérdéseket fogalmazzuk meg a termékkel kapcsolatban.

Erin Sanders ábrája az alábbi öt lépésben definiálja a folyamatot:

UX kutatás Erin Sanders

  1. Célok (Objectives)
  2. Feltevések (Hypotheses)
  3. Módszerek (Methods)
  4. Végrehajtás (Conduct)
  5. Összegzés (Synthesis)

A továbbiakban ezen öt lépést fogjuk közelebbről megvizsgálni, illetve tárgyalni.

1) Célok

Első lépésként határozzuk meg, pontosan mi is a célja a kutatásnak! Olyan alapvető kérdések megválaszolása segít minket ebben, mint például:

  • Ki fogja használni a terméket?
  • Milyen problémát fog megoldani a használata?
  • Mit tesznek majd a felhasználók, ha találkoznak a termékkel?
  • Miért ezt a terméket választja?
  • Milyen benyomásaik lesznek vele kapcsolatban?
  • Hogyan haladnak végig a folyamaton?

Néhány kérdést azonnal meg tudunk válaszolni, ám a többihez csak a folyamat későbbi szakaszában lesz elég információnk. Priorizáljuk a kérdéseket és határozzuk meg a kutatási célokat! Gyűjtsük össze őket, mert a kutatás későbbi lépéseinél szükségünk lesz rájuk.

Diskuráljunk!

Amennyiben tetszett a cikk és szívesen beszélgetne róla,
csatlakozzon csoportunkhoz!
CSATLAKOZOM

2) Feltevések

Még a kutatás megkezdése előtt fel kell állítanunk hipotéziseket, ugyanis ezek segítenek irányt adni a folyamatnak. A hipotézisek három típusát különböztetjük meg:

  • attitűddel kapcsolatos feltevések például: azon felhasználók, akik szívesen vásárolnak online, szeretik, ha a terméket díjmentesen házhoz szállítják.
  • viselkedéssel kapcsolatos feltevések például: azon felhasználók, akik online intézik a mindennapi bevásárlásukat, szeretnek mindig ugyanabból a webáruházból vásárolni.
  • funkciókkal kapcsolatos feltevések például: „azon felhasználók, akik online vásárolnak rendszerint feliratkoznak a heti hírlevelekre.

Ennek módszerei

Céljaink és feltevéseink meghatározása után ki kell választanunk a számunkra legmegfelelőbb kutatási módszert. Egy kutatás lehet kvantitatív vagy kvalitatív.

A kvantitatív módszerek az eredményeket számszerűsítik, azokat statisztikai módszerekkel elemzik. Ennek megfelelően nagy elemszámú mintával dolgoznak – tipikusan ilyenek például a kérdőíves megkérdezések. Általánosságban olyan összegzéseket eredményeznek, mint „a megkérdezettek X százaléka…” stb.

A kvalitatív módszerek mélyebb ismeretek megszerzésére irányulnak és viszonylag kis elemszámú mintán történik az adatfelvétel. Kvalitatív kutatás például a fókuszcsoportos kutatás vagy mélyinterjú.

A legtöbb kutatás mindkét fenti módszert alkalmazza, hogy a lehető legpontosabb adatokat kapja eredményül.

Az információforrások alapján is csoportosíthatjuk a kutatásokat, ekkor megkülönböztetünk elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) jellegű kutatásokat.

Elsődleges kutatásnak nevezzük azt, ha az adatokat a megrendelő igénye szerint közvetlenül gyűjtik és dolgozzák fel, saját adatokat használva. Ezzel ellentétben a másodlagos kutatás már korábban gyűjtött és elemzett adatokkal dolgozik. A másodlagos kutatás előnye, hogy olcsóbb, kevesebb erőforrást és időt igényel, viszont nem biztos, hogy releváns számunkra, mivel nem befolyásolhatjuk, hogy milyen módon és pontosan milyen információkat gyűjtsenek be.

Fontos azonban tisztáznunk, hogy az UX kutatás nem piackutatás és nem is a személyiség felmérésére irányul. Az UX kutatás fókuszában a (már létező, vagy legalábbis tesztelhető prototípus) termék és a terméket tesztelő felhasználó közötti interakció vizsgálata áll, nem pedig a tesztelő személyiségének megértése. Fontos tudni, hogy a UX teszt egy már meglévő termékről szolgálhat igazán hasznos információkkal. Azonban a felhasználók megismerése és a célcsoport meghatározása, igényeik felmérése egy korábbi tervezői fázis feladata.

3) Kutatási módszer típusok

Mélyinterjú

Az interjú egy már jól bejáratott módszer a kommunikációra a kérdező és a felhasználó között. Ahogyan már említettük, kvalitatív adatok gyűjtésére szolgál, a felhasználó termékkel kapcsolatos érzéseiről, tapasztalatairól tudhatunk meg többet. Az interjú történhet közvetlenül (személyesen) vagy közvetetten is (pl. e-mailen keresztül). Személyes interjú során nagyon fontos, hogy az interjúztató felkészült legyen: ne kizárólag a kérdésekre adott válaszokra koncentráljon, hanem figyelje a tesztalany nonverbális kommunikációját is.

Kérdőíves megkérdezés

A kérdőív a legegyszerűbb módja, hogy minimális időbefektetéssel sok adatot gyűjtsünk be. Mivel a felhasználók egyedül töltik ki a kérdőívet, így előfordulhat, hogy alacsonyabb megbízhatósági szinttel kell számolnunk. Kérdőívet összeállíthatunk ingyenes kérdőívkészítő felületeken is (pl. Google űrlapok), de akár kifejezetten tesztelésre specializálódott oldalakon is, ilyen például a UserTesting.

UX kutatás

Felhasználói teszt (user test/usability test)

Használhatósági tesztelés olyan felhasználókon, akik még sosem találkoztak a termékkel. Hogyan boldogulnak vele, megtaláltak-e mindent, érthető-e a cél, mi a véleményük? A teszt személyes, és felvétel is készül róla, hogy utólag is lehessen elemezni, valamint képernyő felvevő alkalmazásokat is érdemes használni. Ez egy kvalitatív vizsgálat, célja a tesztelő és a tesztelt termék közötti interakció vizsgálata – tehát képes-e a felhasználó a kapott feladatot végrehajtani a tesztelendő termékkel? Például egy webshop felületén el tud-e jutni a megadott termékig és véglegesíteni tudja-e a vásárlást?

Tree teszt

A tree tesztek kiváló kiegészítői lehetnek a többi mérési módszernek. Egy tree teszt során a felhasználónak egy oldaltérkép alapján kell elmondania, merre haladna tovább, hogy elvégezze a kapott feladatot. A korábbi példánál maradva: melyik lenne a következő lépcső, menüpont, amerre tovább indulna ahhoz, hogy megtalálja a kívánt terméket és a kosárba helyezze azt. Ebben az esetben a tesztalany nem látja a weboldalt, de a teszt nagyon hatásosan tudja mérni, hogy megfelelően felépített-e a felület, helyesen vannak-e kategorizálva az egyes funkciók.

A/B teszt

A teszt lényege, hogy egyazon időben, megegyező tartalom mellett különböző megjelenésű elemeket helyezünk el az adott oldalon (pl. két különböző színű gomb, kép, link) és a két változatot véletlenszerűen, egyenlő arányban jelenítjük meg a felhasználóknak. Például azonos tartalmú oldalon az egyik változatban piros, a másikban egy zöld gombot helyezünk el és a látogatók 50%-a az egyik, 50%-a a másik változatot fogja látni. A tesztidőszak végén megnézzük, melyik volt eredményesebb – jelen esetben melyikre kattintottak többen. Fontos, hogy ennél a tesztelési módnál mindig csak egy változó legyen (pl. csak egy szöveg, gomb elhelyezés vagy kép változzon), mert több változónál már nem lehet kiszűrni, hogy pontosan mi miatt változnak a reakciók. Fontos az is, hogy egyidőben történjen a verziók tesztelése, mert akár a különböző napszakok vagy különböző napok is erősen befolyásolhatják a látogatók reakcióit.

UX kutatás

A kép forrása: https://www.optimizely.com/ab-testing/

5 másodperces teszt

A tesztalany 5mp-ig látja a képernyőt, és utána mondja meg a véleményét, válaszoljon kérdésekre, amikből látszik, hogy mennyire volt érthető a képernyő.

Terepkutatás

Ez a megközelítés az alapján/ott próbálja megfigyelni a felhasználókat, ahogy, illetve ahol használni fogják a terméket. Van-e szabad keze? Túl világos helyen van? Mit nem talál az applikációban? Sokszor hibázott?… stb.

4) Végrehajtás

Miután megfogalmaztuk céljainkat a kutatással kapcsolatban, hipotéziseket állítottunk fel és kiválasztottuk az általunk használni kívánt kutatási módszert, elérkezett az idő a tényleges tesztelésre. A folyamat során elképzelhető (és valószínű is), hogy olyan új információkkal gazdagodunk, melyek tudatában változtatnunk kell előzetes elképzeléseinken. Ne féljünk ezektől a módosításoktól, gondoljuk át, egészítsük ki, változtassuk meg az alkalmazott módszereket, ha az újak jobban szolgálják a kutatás célját.

5) Összegzés

Az UX kutatás utolsó lépéseként a kapott adatokat összegyűjtjük és elemezzük. Az eredményekből megkapjuk a korábban felállított kérdéseinkre a választ és előzetes feltevésünket igazoljuk vagy elvetjük. Ezek alapján nekiláthatunk a design elkészítésének, majd az elkészült designt vagy weboldalt újabb UX kutatásnak vethetjük alá.

Így olvasson!

TallózóFordításKönyvajánlóGyakorlatVélemény
A témában megjelent írásaink:

Tallózó

Fordítás

Könyvajánló

Gyakorlati példák 2. rész

Ossza meg másokkal is!